Észak-túra part 5

Nah reggeli- azaz a tegnap krumpli maradékát is megsütöttem – benéztünk még a nénihez, mert tegnap este a srác mondta h a szomszéd csontfaragó… de csak 60 dollcsiért meg előre megbeszélve lehet nézni, meg csinálni sajátot, de  így kimaradt… pedig akartam volna felszedni pár tippet későbbi tanya bizniszemhez :P

Tegnap este tök jót puzzléztam egy Anna nevű német csajjal meg Sandra és egy másik francia lánnyal. velük reggeliztem meg számot is cseréltünk, mert a franciák Wellingtonban dolgoznak a német csajszi meg jön le a déli szigetre pár héten belül.

Aztán felszaladtunk Kauri fát nézni, ami akkora mint az állat, a legöregebb fa itt -2500 körül- és úgy 10 m az átmérője és iszonyat fehér meg szééppp :D aztán mivel Momo megint vicces kedvében volt, mert induláskor még negyeden volt a tank, mire mentünk 10 km-t lesett kb nullára… so az erdő nézés után szurkoltunk hogy visszafele kibírja –e a benzinkútig … de kibírta! Csak  azért kezdek aggódni érte, de már csak pár nap és haza érünk és utána köv fizuból kap egy szervízt, mert megérdemli, ha meg feladja a kompról beleborítom az óóóóóceánba (remélem ez eléggé megfenyegti ahhoz h kihúzza hazáig! :P)

Az esőerdő után megálltunk shoppingolni Dargaville-be és kiültünk a legocsmányabb fos színű kakafolyóhoz amit valaha láttam, de szerencsére ragyogó meleg napsütésünk volt, so jót piknikeztünk. 5 órával később meg beparkoltam a hostelba kipakolta a cuccát, én meg leparkoltam, pedig azt mondtam h hátra fogok. Felhúztam a nagy szaros bőröndjét de addig már hívott meg küldött sms-t olyan szar helyesírással h nem értettem meg h a kaját a kocsiba hagyta… mert HÜLYE….. de mindegy is itt vagyok most a kocsiba jó melegen bepockolva, még a gépem se merül és nézem a Juno végét… kissé honvágyam van…. bár tudom hogy a nyaralásból nem az igazi HAZÁBA megyek csak a fagyott gyakszi lakba… de akkor is útközbe elég sokat gondolok rátok, mindenkire! otthonra Szegedre Gödöllőre, néha még picit Debrecenre, meg h iszonyat kéne tanulnom mert vizsgáznom kéne, de nem kicsit…. de már lenyomtam majd 3800 km-t, mert ő nem meri vagy csak puhapöcs h vezessen… de jobb is mert tudom h nálla tuti 10000 milliószor jobban vezetek! :)

Jah meg h ennyit gondolok haza, így mostanában csomót álmodtam is, Bencével, Papival,  Ferivel Mátéval 

meg Angival- gödöllői lány- aztán volt egy, hogy otthon új házat vettünk a faluba, meg még egy pár ami csak dereng h benne voltatok :D de azért így is király érzés!!

Nah miután mindezt megírtam még az este, ránéztem a gépemre és rajta van az Argo, so hogy teljes legyen a nosztalgia azon aludtam el, bepockolva Momóba :)

De a reggel…úúúú de fagyos volt! az egész Momó deres volt meg még én is dideregtem picit, de azért kimásztam az odúmból és megreggeliztem, majd a parkolón átsétálva bejelentkeztem a Black water rafting és glowworm caves barlang túrára. 9-12ig. Jött a buta is h úú ő ilyet már csinált.. mondom leszarom itt a kocsikulcs, bikázd be azt menjél körbe vagy üldögéljél egy sarokba szarok rád, de h nnyyűűű meg nyyáááá… azt mondta a néni h miért nem csinál „száraz” túrát mert van kombó h 2 barlang nézés olcsó.. de h 12, azaz utánnam végez…úúú mondom hhhúúú most mi lesz bazzeg.. hát majd mék azt felveszlek baszod…. űúúúúúú kurva nagy ötlet mi…. azt h  az úgy jó akkor? meg h ők hol végeznek… meg mi a kis cukros faszom…ááááááá már a néni is közel volt h megüsse :P azt mondom nem lesz sémmi gond lejösz az útig azt mikor végeztem átparkolok oda azt kész…..

A túra: úgy kezdődött h 4en voltunk meg 2 vezető csak csajok- családias, mert a 3 ír friss diplomás doki (Perth-ben végeztek, most nyaralás, aztán vissza Ír-be).

So reggel 9, lemegyünk a pulttól hátra a „bázisra”, ahol a ruha mosó víz be van fagyva, a termo vizi zoknijainkkal egyetemben…. Katie az egyik vezetőnk hozott egy lavór meleg vizet, kiolvasztani a zokniainkat, meg az amúgy is fagyott lábainkat is :P Bikinire levetkőzni  majd kapunk egy termo pulcsit meg egy termo vizi overál szerűt (kis vizet beenged azt felmelegíted utána szigetel…amíg be nem folyik új hideg víz az ujján :P ) meg egy ugyan ilyen termo dzseki. műanyag cipő és lámpás kemény sapi a fejünkre és indul a mandulaaaa.

Első megálló egy kis folyó ahol felvettük a traktor belsőket és gyakoroltuk a hátra fele vízbe ugrást a seggeden és a gumiban!! landolva! – az egyik íren kicsit tolni kellett, mert nem elég, ha hátra dőlsz – el kell rugaszkodnod, h a barlangban ne a kővön, hanem a tavacskában landolj!!! pöpikét fontos! Aztán bemásztunk a mikrobuszba és le a bejárathoz, ami már maga barlang mászás… ujj fagyasztóó de iszonyat jó! Átlag mélység boka és térd közt az barlang elején, de a közepén derékig , sőt sztem elmerülős részek is vannak, az ott már melegebbnek tűnő vízben! :)  Volt egy kis plusz kör barlang labirintus 4kézláb túra- kissé nehézkes ezekben a ruhákban hajolni, de megoldottuk! (óó az kimaradt, hogy  az overál felvétele úgy átlag 15 percet vett igénybe, míg mind 2 lábadra felhúzod meg a seggeden is felráncigálod maj gatyába rázva magad a melled is beigazítod…. hát első kötődésnek jó volt egymáson röhögni meg szenvedni a hideg vizes ruhákkal…. :D )

A csajok mondták is h általában ezt a kis kört kihagyják, de most nincs utánunk túra így jobban ráérnek! jjuuhhúúú  Majd a gumival a vállunkon mászkálás sziklák közt meg folyóban, majd megláttuk az első barlangrészt a világító férgekkel… bár angol worm-nek hívja őket, ők is tudják h igazából maggot- féreg-  kb 2 ujjpercnyi hosszú ki átlátszó szarok… Amiknek a világíítós részük IGAZIBÓL A SZARJUK!!! Komoly!!! Mert nem kaksiznak, hanem vmi speckós enzimmel meg ATP-vel lebontják a „maradékot” 2%hőre és 98% fényre!!!- leghatékonyabb- biolumineszencia :D Király mi… és ezt 9 hétig – asszem ez volt a szám- csinálják, és kis rovarokat esznek amik beleragadnak a pókhűló szerű szálaikba – ezek olyan 10-30cm ragadós lelógós szálak, és ha fogás van ezt felhúzzák és megeszik és fényt csinálnak belőle. Ha eleget zabáltak vmi kigyúrt doppingos szúnyogra  hasonlító izékké fejlődnek –kb 2 hetes stádium, ezalatt párt találnak, a fazsi belehal a párzásba a csajszi megeszi és addig él míg lepetéz kb 150-200 tojit-úúú és izgi rész, az első aki kikel az megeheti 20 ki nem kelt tesóját- de általában 20nál megállnak.. így a többi kap esélyt… h megegye a maradékot! :D Jó mi?!

Majd ezután elkezdtük síkítani és ordítani  amilyen hosszan és hangosan csak a torkunkon kifért!!! Mivel ez barlang az akusztika miatt berezegnek a kis peca száljaik és elkezdenek izomból ragyogni, hogy még több bogarat bevonzanak…  Tovább mentünk a folyón a ksi tóig ahol a jól –egyzser- begyakorlot mozdulattal hátast dobtunk és mikor mindneki landolt kígyót formáltunk- fogd meg az mögötted levő lábát- és a 2 vezetőnk egy jó szakaszon végig tolt minket… mi meg csak néztük a ragyogó „Tejutat”… plusz AK angolul énekelte az Ariel 2 dalát… nagyon komoly élmény volt! és mind ez csak 120 dollcsiért. Persze az ujjaid már az első 20 perc után nem érzed, de azért „evezel” meg mászol meg miegymás…  a túrán még nézünk cseppkő barlangot is… majd még lebegünk egy kicsit és a vége előtt egy jó kis Z kanyarban a csajok mondják h játék.. vaksötétbe találj ki… ha ordítassz a ki sférgek ragyognak.. így nagyjából tudod, hogy merre megy a barlang meg a folyó… persze ettől még széjjel vertem a fagyott ujjaim a falakon meg az ír csajokon… de a vége egy nagyon ragyogó zöld eső erdőbe fut.. így a víz is ragyogó zöld színű :D Aztán gyors futás a kisbuzshoz, vissza a bázsira ahol forró fürdő, száraz ruha és pirítós meg jóó meleg paradicsom leves- korlátlan- fogyasztással várt! Mivel fényképezőt persze nem vihettünk így 25 dollcsiért megvehettük a rólunk  készülteket… de 2gb pendrivon.. so kifizettem, ennyit megért!

Majd elmentem a parkolóba hogy felvegyem Herdist, de nem volt ott, az idegzsábája miatt felhívtam, de NEM vette fel….úúú sose volt még ilyen… ó naivan gondoltam -mivel 12.30 lettem kész a kajával öltözéssel – biztos vissza sétált az infó pontig… kb 1 km… vissza mentem sehol… nah bazzeg megint hívom, Hol vagy?! hát a parkolóba, modnom én is itt vagyok 3 perce is itt voltam te sehol nem vagy a parkolóba… de hát nem modnták el nekem hova kell jönni?! De mondom elmondták és pont itt vagyok… jahh h őőő hh jön  akkor… Gyere bazzeg (mellékesen, magyarul hozzáfűzve)

Néztünk még egy vízesést.. ez is szép volt… víz esés… kezd betelni az agyam a képekkel…  túl sok információ! :) de jóféle információ!

Átvezettünk az elfelejtett főúton Statfordba- 150 km, de olyan kanyargós zerge bazsta út h több,  mint 2 óra volt, azt mentünk lefele, hogy Paulnál a stopposomnál alszunk…. aludtunk volna ha válaszol a telefonjára…. aztán 2 DEFEKT 2 héten belül… úúú de felcseszett… so este, csöpögő esőbe kerék csere.. legalább már gyorsabban ment mint az első – viszont megint vehetek szaros pótkereket… bár ennek már minimum jövő augusztusig ki kéne húzza…. de már nem bízok Momóba…. aztán stopp az esőbe sötétbe hogy bebikázzanak… úúúú…. nah aztán mindenki bekaphatja alapon, mondom változott a terv megyünk egyből Wellingotnba… úúú de akkor ő hol alszik… mert a kocsiba nem akar, meg h mi lesz most… nem volt még 9 óra se, a fővárosba csak akad egy szaros hostel aminek van 24 órás recepciója… aztán csak felhívott egyet, kipakoltam végre az életemből és leparkoltam a komp állomásra, ha már velük megyek tuti ingyé parkolhatok alapon.. igazam volt! Eléggé szeles… annyira h mozgatta a kocsit, amire persze felkeltem párszor, de azért jót aludtam. Wellingot a köv fejezet.