2013. január 19., szombat

Csibe Gibsonban- Ozzy 5

Hát úúú bocs h így elmaradtam, de nincs is jó mentségem... so nem is kezdek el hazudni, inkább folytatom a sztorit, mert még jópár érdekes dolog történt ám... :D

So ott voltam Port Augustába a Roadhousenál és Steve a bundesligás 45 körüli kiwi csávó mondta h elvisz. iszonyat gyönyörű csőrös kamion (asszem így mondják), de itt ez már ROAD TRAIN-nek számít.  Ez úgy éjfél körül volt és a következő 19 órát együtt vezettük1700 km-en át, kb 2x fél órás kaja és pisi szünettel, mikor is meghívott reggelizni de ebédre a saját kis utikajám ettem és vacsorára meg Csibénél voltam.
Nagyon jófej faszi volt, mondta h úgy 10 éve jött át Új-Zélandról, ott is kamionozott, de itt a jobb a pénz meg nagyobbak a távolságok :D akarta h a családja is utána jöjjön, de aztán nem jöttek, így félévente hazajár egy hónapra. Meg meséltem neki Európáról, Magyarhonról, a sulimról kinti melóról, a bevándorlókról meg a cigánykérdésről… megállapítottuk h minden országnak meg van a maga cigány  problémája, bárhogy is hívják ez élősködő túl-pozitív- diszkriminált csoportja, ő a maori és kiwik helyzetét írta körül, meg a családját, h merre járt, meg megadta a számát is h ha kell fuvar Perth és kelet Ausztrália között hívjam  nyugodtan. : )

3 naponta nyom le egy ilyen utat ami úgy 26 órás, és alvás nélkül tolja. Szóval az 1700km-en voltunk vagy 300 km-es Nullarbor fátlan pusztába… ami komoly, ilyen kórós, szurós-bokros puszta a végtelenbe és tovább, de sajna kengurut csak az út szélén halomra elütve láttam élőbe nem, viszont pár emut felriasztottunk!! és ott komoly minden kocsin van- amit itthon gallytörőnek hívunk- ott nagyobb és erősebb és kenguruk ellen van :D
Aztán a világ második leghosszabb tök egyenes útszakaszán száguldottunk végégi 145,6 km … csúúú de uncsi volt, persze előtte én  befeküdtem  a fülke  hátuljába az ágyra és aludtam úgy 3-4 órát.

tök jól összebarátkoztunk, és Ausztrália tényleg iszonyat nagy és lapos és sivatagos… fura de elég lenyűgöző amúgy!! bőven a legjobb része az tevés wombatos emus és kengurus úttáblák voltak, pluszban lenyűgöző a beugatós  kormány által kitett táblák, hogy ne légy fasz mikor vezetsz, képekkel pl: Don’t drive like a COCK- és ez a kakast is jelenti- és az rajzolva van. meg Don’t be a TW-hat –és itt a hat, mint kalap.
Na de este hétre le is értünk Norsemanba, ez az sivatag keleti felén lévő útkereszteződés észak- dél és még tovább nyugatra Perthig. Elköszöntünk Steve-vel és a Roadhouseba mondták h kb 3 perccel késtem le a buszt ami megy le Gibsonba, Csibéhez. Így felhívtam vonalas telefonon, mert persze amit vettem vodás kártyát az Nyugat Ozzyba nem műkszik, az egész sivatagon át térerő nélkül voltam. Bár ebédszünetbe találtam telefonfülkét, ahol lehetett sms-t is bepötyögni, de egyébként egész nap nem értük el egymást vele. Egyébként László a tisztes neve, és még C koliból meg gólyatáboros szervezésekből ismerjük egymást. Nah felhívtam és mondta h már ne stoppoljak –próbáltam, de este már senki nem járt semerre- feljön értem, mert csak vmi 150 km-re voltam tőle.

Így értem le Gibsonba. Másnap megmutatta a farmot, 8000 ha, ha jól emlékszem, azt mondta a legnagyobb mező most kb 4 kb hosszú…. so ilyen keretek között lehet már gazdálkodni. :D
Este elvitt a helyi étterem és kocsmába ahol nem bírtam megbírkózni az 1 kilós steakkel, sültkrumplival és salival…. szégyen volt, de mondta Csibe h jártak már így mások is, de ő mindig győzedelmeskedik! de legalább otthon pálinkáztunk még az otthonról kapott csomag maradékából :D
másnap várost néztünk, Esperance-t, meg nagyon szeles, gyönyörű óceán partot, aztán otthon találkoztam a családdal, mert Csibe mindenkire főzött saját készítésű és magyar fűszerezésű kolbászt.  és másnap reggel kivittek minket a távolsági buszra mellyel röpke 7 óra alatt már Perthbe is voltunk!!!!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése